Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aszódi javítóintézet

2008.08.17

 

 

Az Aszódi Javítóintézet rövid története


A javítóintézetek létrehozásáról a fiatalkorú bûntettesek számára az 1878. évi V. törvénycikk rendelkezett.

A tervezés során felvetõdött annak gondolata,

hogy a fejlettebb nyugati országok mintáját vegyék át az intézetek rendszeréhez. Ezt azonban az igazságügyi kormány elvetette: Népünk "hevülékeny természete" miatt nem tartotta célszerûnek a különben kitûnõ svájci rendszert, ahol teljesen nyílt terület volt, s igen laza felügyelet mellett is alig fordult elõ szökés vagy nagyobb visszaélés.
Nem volt elfogadható sem az olasz, sem a francia példa sem, mivel ott inkább katonai fegyelemmel kormányzott hadapródi iskolák jellegével mûködtek az intézetek.
Elvetették a német mintát is szerzetes jellege miatt, ahol a nevelõk nõtlenek maradtak, s kizárólag csak a hivatásuknak szentelték éleüket.
Legcélszerûbbnek mutatkozott, hogy az intézetet bekerített területtel kell ellátni, s az intézeten belül a polgári életviszonyoknak megfelelõ családias nevelést kell meghonosítani. Ez közel sem ér fel a családi élettel, de mégis jobb, mint a hideg katonai szigor.
Ilyen elõzmények után 1884-ben felállították az elsõ javítóintézetet Aszódon, majd 1886-ban Kolozsváron, 1890-ben Rákospalotán lányok befogadására, 1895-ben Székesfehérváron és 1905-ben Kassán, további intézményeket hoztak létre.
Dr. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter 1882-ben 62000 koronáért vásárolta meg Aszód város mellett már rombadõlt cukorgyárnak mintegy 35 hektár területû telkét, mely a vasút közvetlen szomszédságában feküdt. Az építkezés elvégzésére a minisztérium a váci Királyi Országos Fegyintézettõl 50 jóviseletû fegyencet és 3 felügyelõt rendelt ki.

1884.március 3-án kezdték meg a munkát Wagner János budapesti építõmester vezetésével és 1884.juliusában elkészült a fõépület, s augusztus 14-én már beköltözhetett az elsõ növendék csoport.

Az intézet 1905.végére 20 kisebb-nagyobb épületbõl állt, amely közül 4 egyemeletes, a többi pedig földszintes volt.

7 épületben laktak az intézeti alkalmazottak, a többi helyiséget pedig az intézet céljára használták fel.

Néhány fontosabb helyiség:

12 magánzárka
6 munkaterem
6 hálóterem
3 tanterem
3 kórterem
1 hatalmas játszótér

A javítóintézet az igazságügyminisztérium által meghatározott mûködési rendszert valósította meg. Érdekes megfigyelni, hogy a kezdeti idõszakban milyen módon állították össze a családok rendszerét, s milyen változások történtek annak érdekében, hogy a gyermekek nevelése szempontjából mind jobb rendszert tudjanak kialakítani.

A növendékeket családokba osztották be, melynek élén a családfõ állt. A családfõ feladata volt a vezetésére bízott család összetartása, a kölcsönös szeretet kialakítása, a tanítás és tanulás ellenõrzése. Ennek megvalósítása érdekében szükséges lett volna, hogy a családfõk mindig a növendékek mellett legyenek, de ez nem történt meg. A családfõk általában elemi, részben pedig polgári iskolai képesítésû tanítók voltak. Melléjük munkavezetõket osztottak be.

Az alapszabály értelmében egy családban legfeljebb 20 növendék lehetett. A növendékek életkora meghatározott volt. E szerint az intézetben 12-20 éves korúakat neveltek. A növendékek elhelyezése elõször minden osztályozás nélkül történt, két év múlva azonban már magaviselet szerint osztották be a családokat. A 20 fõs keretet az intézetben 1880. végére már nem tudták tartani a befogadást kérõk sokasága miatt. Igy a családok létszáma körülbelül 30 fõre emelkedett.

A családok beosztásánál késõbb további módosítást vezettek be, s magatartás mellett figyelembe vették az életkort is. Magatartásuk és életkoruk változása során a növendékek mindig más családokba kerültek, új családfõknek tartoztak engedelmességgel. A jobb nevelési eredmény eléréséhez ugy kellett kialakítani a családokat, hogy a nevelési tevékenység az elõzõeknél sikeresebben valósuljon meg.

Ennek érdekében svájci példára ugynevezett vegyes családi rendszert alakítottak ki. A növendékeket életkoruk és erkölcsi állapotuk szerint vegyes családokba osztották be, az ujoncokat pedig odaküldték, ahol üres hely volt. A jó erkölcsi magaviselet, a szorgalom, a rend és a tisztaságszeretet jelzésére minden családban 3 fokozatú erkölcsi kitüntetést vezettek be, amely kitüntetések kedvezményekkel jártak. Az elsõfokmú erkölcsi kitüntetést piros, a második piros-fehér, a harmadik pedig piros-fehér-zöld posztócsíkkal jelöltetett jelvény volt, amit a növendéke a kabátjuk gallérján viseltek.

1893-ban az Igazságügyi Minisztérium utasítására az intézet visszatért a kor és erkölcsi állapot szerinti csoportosításra.
Közben azonban felismerték,hogy ez a családi szervezet nevelési szempontból hátráltató. Ugyanis, amint korban elõrehaladtak, erkölcsi állapotuk javult vagy romlott, mindig új családfõköz kerültek. Igy napról-napra összekeveredtek és az egyes családfõk nevelési eredményét úgyszólván teljesen megsemmisítették.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

aszód intézet

(putnoki klaudia, 2015.05.04 08:35)

hát igen nagyon szar lehet ott föleg ha a családodat nem látod hm.........

aszód intézet

(putnoki klaudia, 2015.05.04 08:31)

hello szia

nagyszakacsi

(orsos zsolt, 2013.12.06 16:13)

nagyonkemény

FADD KÓSUT 61

(BALÓGH DÍÁNA, 2012.04.19 08:19)

boros ter 2

(aszód, 2009.01.14 12:23)

FADD SZÉCHENY UTCA 49.

(JÓZSA ISTVÁN, 2008.11.27 16:40)

SZERETNÉK MENNI ODA.

FADD SZÉCHENY UTCA 49.

(JÓZSA ISTVÁN, 2008.11.27 16:39)

SZERETNÉK, MENNI ODA.